A Trianont elfelejtő hazai jobboldal

 A rendszerváltozás utáni nemzeti radikalizmus Csurka Istvántól indul. Csehszlovákia felbomlását a magyarok szempontjából elszalasztott történelmi lehetőségnek tartotta, ahogyan a magyar-ukrán alapszerződést is támadta, a Magyar Út Körök Mozgalom különvéleményt fogalmazott meg. 2002-ben Csurka sem tartotta napi aktualitásnak a revíziót, ő sem mondta, hogy most azonnal induljunk meg tankkal, de nem volt hajlandó lemondani róla. Románi a EU csatlakozásánál már ő is az érdekérvényesítés történelmi lehetőségről beszélt. Vajon most sikítozva határolódna el a széteső Ukrajna kapcsán Kárpátalja revíziójától, ahogyan azt minden jelenlegi párt, és mozgalom teszi? Nemhiszem.
        
      
 Mi van azóta?
 Jött egy Jobbik, akik sok szépet ígértek, de konkrétan feltett kérdés esetében már ebben az időben is elhatárolódtak a revíziótól. 
 A megszűnt Pax Hungarica helyettes vezetője, Lantos János, búcsúzóul az alábbit nyilatkozta: ,,Nem egy múltban élő, attól elszakadni nem tudó szélsőjobboldaliságot kell építeni." Ezt akár bármelyik korábbi SZDSZ-es, Horn Gábor, vagy Török Gábor is nyilatkozhatta volna. Ja hogy utóbbi már Jobbikos...  
 Az Identitás Generáció elnöksége szintén revízió ellenes, de nem érzik problémának a kínai kereskedelmi megszállást sem.
rev.JPG 
Orbán Viktor egy korábbi, tusványosi beszédében kifejtette, hogy szerinte Trianonra a magyar állampolgárság, és az ez által lehetővé váló áttelepülés a megoldás. A helyben megmaradás támogatása, csak csip-csup pénzekkel lehetséges, de diplomáciai eszközökkel kizárt. 2016 őszén Varga Mihály munkaerőhiányra hivatkozva, elő is állt egy csomaggal, amellyel a kelet-magyarországi munkáltatóknak nyújtott utaztatási és szállás támogatások által, nagyszabású kitelepítési programot valósítanak meg Kárpátalján.
 A HVIM vezető Toroczkai büszke moldovai, román-gagaúz feleségére.   
    
   
Összefoglalva a magyarországi jobb és szélsőjobboldal szerint, a migráció miatt fel kell adni mindent annak érdekében, hogy Fico pozitívat nyilatkozzon a kerítésünkről és néhány fotó erejéig, az együttműködés bizonyítása végett ideküldjön három főt a szlovák rendőrség nyugdíjas rézfúvósai közül. A valóságban azonban érdemi segítség nyújtására senki nem hajlandó, és nem is lesz, hiába nyalizunk, hiába mondunk le a külhoni magyarok jogairól. Ezzel szemben Európa tele van teljesen elfogadott, vagy már végbe is ment függetlenedési és revíziós törekvésekkel. 
 A szélsőjobb örül, ha Nyugat-Európa idemenekül, búrokat akarnak betelepíteni. Egy felelős politikus viszont tudja, hogy országvesztés, és a történelmünk meghamisítása lett a vége annak, amikor Budapestet ellepték a labancok. 
    
 A mai, magyarországi szélsőjobbnak semmi köze a nemzeti politikához. Nem véletlenül kizárólag a jobboldaliságot és a tekintélyelvűséget hangsúlyozzák. Nekik nem a csóró magyar, hanem a nemesi származás a fontos. Ők el akarják téríteni, meg akarják újítani a nemzeti radikalizmust. Ismerjük azt a liberális propagandát, hogy ,,csak a sokszínűség a modern, aki nemzetben gondolkodik, az a múltban él". Ugyanezt nyomja az ,,új jobboldal" is, annyi különbséggel, hogy a fehér rasszon belüli nemzetek létjogosultságát tagadják, nemzetben gondolkodni szerintük sem felel meg a kor kihívásainak.
Amikor a szélsőjobb nácizik meg sovinisztázik, akkor valami nagyon nem stimmel!